
Nagyon közel áll hozzám a zene és más mûvészetek is, így a jövõben tervezem elmélyíteni tudásomat a képzõmûvészeti, zene és meseterápiában, de közben alapszinten használok ilyen technikákat.
Az utóbbi években elkezdett érdekelni a pasztorálpszichológia is, mivel keresztény értékrendet vallok. Segítõ munkát végzek olyan ifjúsági közösségekben, ahol pszichés megsegítés és a keresztény élet egyszerre van jelen.
Miért is lettem gyerekpszichológus?
Már középiskolában tudtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Úgy éreztem, hogy könnyen szót találok velük, és nem utolsó sorban nagyon élvezem, ha velük lehetek.
Fontos számomra is, hogy egészséges gyerekek legyenek körülöttünk, hiszen így a jövõben remélhetõleg felnõttként is egészségesebbek lesznek/leszünk. De ami ennél is jobban motivált, az a játék. Nagyon szeretek rajzolni, játszani, festeni, zenélni, s közben a gyerekek fel tudnak oldódni, és meg tudják találni saját gyógyulási útjukat. Számomra ennyit jelent a terápia.